Ismeretterjesztő anyagok

A vállízület az emberi test legmozgékonyabb ízülete, amely elengedhetetlen a kar teljes mozgástartományához.

A befagyott váll (Adhesive Capsulitis / Frozen Shoulder)

A befagyott váll kifejezés a vállízület fájdalmas mozgásbeszűkülését jelöli. Ez az állapot korlátozza a mindennapi tevékenységeket, az öltözködéstől a fej feletti munkavégzésig. Kezelése ortopéd szakorvos, gyógytornász-fizioterapeuta szakemberek, esetenként reumatológus szakorvosok segítségével történik.

Mi pontosan a befagyott váll?

A „befagyott váll” kifejezést a laikusok is gyakran használják, ugyanakkor a szakemberek között sem teljes az egyetértés a betegség meghatározását illetően. Elmondható, hogy a hosszantartó (legalább egy hónap), fájdalommal járó, a váll aktív- és passzív mozgásait egyaránt korlátozó állapotot nevezhetjük befagyott vállnak akkor, ha a képalkotó vizsgálatok (röntgen, MRI, ultrahang) negatívak. Az orvosi gyakorlatban jellemzően az adhesive capsulitis, esetleg a frozen shoulder vagy befagyott váll szindróma elnevezést használják.

Tudta-e?

A befagyott váll gyakoribb a nők között, és általában 40–60 éves kor között fordul elő. A cukorbetegség és a pajzsmirigy-rendellenességek jelentősen növelik a kialakulás esélyét. A betegség hosszú ideig, megfelelő kezelés hiányában akár évekig is eltarthat.

A betegség típusai

A betegségnek két fő típusát különböztetjük meg:

1. Primer (elsődleges) befagyott váll

Az elsődleges típusnál konkrét okhoz nem köthető a betegség kezdete, kialakulása lassú, fokozatos:

• Gyulladásos-fájdalmas szakasz (kb. fél évig tart):
  • Eleinte a fájdalom csak bizonyos mozdulatokra jelentkezik, később már folyamatosan jelen van, zavarva még az éjszakai pihenést is.
  • A fájdalom hátterében a vállízületi lágyrészek gyulladása áll.
  • Kezelési elvek: Ebben az időszakban a legfontosabb, hogy ne végezzünk semmilyen olyan tevékenységet (túlzott mozgatás, erős masszázs, meleghatás), ami fokozhatja a gyulladást. A kar felkötése nem ajánlott, de a fájdalomhatáron belül maradjunk aktívak!
  • Tudnivaló: A szájon át szedhető gyógyszerek és az elektroterápiás kezelések ebben a szakaszban csak átmeneti javulást érhetnek el. Az egyetlen hatásosnak mondható terápiás eszköz az ízületbe adott kortikoszteroid injekció, mely 1–3 alkalommal ismételhető.
• Merev (mozgásbeszűkült) szakasz:
  • Idővel a fájdalom mérséklődik, de kialakul egy sokszor nagyon súlyos, az összes vállmozgást érintő mozgásbeszűkülés.
  • Hátterében a váll körüli lágyrészek (főként az ízületi tok) kötőszövetes elfajulása áll: az egészséges szövet helyett egy vastag, heges, összehúzódott szövettömeg veszi körbe a vállat.
  • Kezelési elvek: Mivel a gyulladás már enyhült, intenzívebb gyógytorna végezhető, melynek célja a lágyrészek nyújtása és a szabad mozgások visszaszerzése. Hatásosak a nyújtógyakorlatok, a manuálterápia, a lapockamobilizáció, idővel az úszás vagy a jóga. Továbbra is érvényes: minden végezhető, ami nem okoz fájdalmat.

2. Szekunder (másodlagos) befagyott váll

Esetenként a vállízületi mozgások ismert okból szűkülnek be:

• Kiváltó okok: Sérülés (pl. a felkarcsont törése), vállműtét, szívinfarktus után, vagy bizonyos neurológiai betegségek (stroke, Parkinson-kór) megléte esetén.
• Kezelési elvek: Ilyenkor a gyulladásos fázis hiányzik (kivétel a vállműtét utáni állapot, ahol szintén van gyulladásos fázis), ezért a fizioterápia fő célja a szövetek célzott megnyújtása.

Tévhitek és tények a vállfájdalomról      

• Tévhit: A vállfájdalomra a legjobb a pihentetés, teljes mozdulatlanság.
  • Tény: A hosszabb ideig tartó inaktivitás, különösen befagyott váll esetén, súlyosbítja a merevséget.
• Tévhit: Egy injekció megoldja a problémát.
  • Tény: A gyulladás csökkentésére, fájdalomcsillapításra a kortikoszteroid injekció hatásos, viszont a funkció javítására gyógytornász-fizioterapeuta által vezetett gyógytorna szükséges.
• Tévhit: Az izmok erősítése a legfontosabb.
  • Tény: A páciens aktuális állapotát figyelembe véve, a fokozatosság elvét betartva szükséges a kezelési tervet felállítani.
• Tévhit: A fájdalom sugárzása a karomba ideggyök-kompressziót jelent.
  • Tény: A vállízületi struktúrák (pl. ín) gyulladása is okozhat kisugárzó fájdalmat a felkarba. Fontos a differenciáldiagnózis.

.

 

Olvashaó és letölthető anyagok